Kipiruló férgek

A tenyésztett vadmadarak leggyakoribb parazitái 2. Ostoros véglények Az ostoros véglények a madarak emésztőcsövének gyakori lakói. Kóros elváltozásokat igen ritkán, általában fácán- és fogolytenyészetekben okozhatnak. Elsősorban akkor, ha a kipiruló férgek szoros közelségén túl egyéb, a higiéniai viszonyokat kedvezőtlenül érintő okok is jelen vannak. Fácánok bél-trihomonadózisa Fiatal, növendék 2—4 hetes fácánok között olykor elhulláshoz is vezető hasmenést okoz.

Bolhák, bélférgesség

A betegség gyakran társul takarmányozási hibákhoz, amikor a bélcsatornában az egysejtű parazita elszaporodásához a kedvező körülmények nyálkahártyahurut, a pH lúgos irányú eltolódása kialakulnak. Trichomonas phasiani nevű ostoros véglény, amelyet az idősebb madarak tünetmentesen hordoznak.

Nem jellemzőek. A tartós, vízszerű hasmenés következtében a madarak gyorsan lesoványodnak és legyengülnek. Ilyenkor gyakran látni bizonytalanul kipiruló férgek, imbolygó egyedeket, amelyek hamarosan elpusztulnak.

Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája feltűnően halvány, a nyálkahártya elvékonyodott, áttetsző, a a származási ország mérgező vízszerű folyadék található. A betegség jelentkezése esetén dimetridazol-tartalmú készítményt szükséges adni. Az kipiruló férgek adhatókat pl. Dimetrivall részesítsük előnyben, továbbá folyamatosan vizet kell biztosítani a hasmenés miatt kiszáradó madaraknak. A betegség megállapítására laboratóriumi vizsgálatot kell kérni, amelyet a klinikai tüneteket mutató, még élő madárból, laboratóriumban vett minták vizsgálatával lehet eredményesen elvégezni.

Begy-trihomonadózis Kórokozó. A Trichomonasgallinae. Házigalambok és különféle gerlék között okoz főleg fiókakorban, klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést.

Fácán- és fogolycsibék között megbetegedést nem okoz. Ritkán más fajú, vadon élő madarak között is előfordul.

A szemférgesség

Az egysejtű parazita a kifejlett galambok gerlék bélcsatornájának természetes lakója. Fertőző vakbél- kipiruló férgek májgyulladás hisztomonadózis A fácánokban viszonylag ritkán, szórványos jelleggel előforduló megbetegedés. A betegség iránt különösen érzékeny a növendék pulyka, a páva, de kedvezőtlen körülmények között a fácán és a fogoly is megbetegszik. Víziszárnyasokban nem idéz elő elváltozást.

Francia szívféreg - csak egyszerűen

A betegséget a Histomonasmeleagridis nevű ostoros véglény okozza, amely az apró nyálkahártya sérüléseken durva rostú takarmány át jut kipiruló férgek vakbél falába, illetve a keringéssel a májba. A kórokozó behatolását esetenként a vakbélférgek Heterakis sp. Leggyakrabban a nyolc-tíz hetes fácánokban fordul elő. A madarak a szárnyukat lógatják, hasmenés figyelhető meg, elesettek.

A betegség több napig is elhúzódhat. A vakbelek nyálkahártyáján ujjbegynyi, ovális, esetenként összefolyó elhalás, illetve bélfal-megvastagodás, a májon kerek, besüppedő, koncentrikus rajzolatú, ujjbegynyi nagyságú gócok figyelhetők meg A vakbeleken és a májon lévő elváltozások ritkán külön-külön is előfordulhatnak.

Szükség esetén dimetridazol tartalmú takarmányok pl. A szórványos esetek kezelésének költségei meghaladhatják a parazita által okozott kár mértékét. A különböző korosztályú madarak lehetőleg ne keveredjenek a nevelés kipiruló férgek.

Szívférgesség és bőrférgesség (Dirofilaria immitis, Dirofilaria repens)

Spórás véglények 2. Fácánok vékonybél kokcidiózisa A kokcidiumok sejten belüli élősködők, amelyek a növekedésük során a sejteket károsítják. Legtöbbször fajspecifikusak, vagyis más madárfajt nem fertőznek meg. Természetes körülmények között a kokcidiummal fertőzött madarakban nem alakul ki a betegség a kipiruló férgek tulajdonképpen a folyamatos újrafertőződések sorozatamert a madarak közötti szoros kontaktus hiányzik, ezért a fertőzéses immunitás kialakulhat.

Jelentősége a fácánnevelés során akkor van, amikor a fácáncsibéket nagy számban zsúfoltan tartják mélyalmon, és az alom az ürülékkel elszennyeződött. Az Eimeriaphasiani nevű spórás véglény. A fácánokban ezenkívül még több kokcidiumfaj 6 él, melyeknek jelentősége az E. A fogolyban két faj található, ezek megbetegedést általában nem okoznak. Az enyhébb fertőzöttség tünetmentes. Ismétlődő, enyhébb kipiruló férgek után immunitás alakul ki.

Betegség általában hetes életkortól fordul elő. Erős fertőzöttségnél, és ha a tartási körülmények a sorozatos újrafertőződésnek kedveznek, bélhurutot figyelhetünk meg. A madarak étvágya csökken, vízfogyasztásuk növekedik és elhullások is előfordulnak. Ez azonban sohasem ölt olyan méretet, mint amilyen a baromfitenyésztésben ismert.

Szemférgesség a kutyáknál

A kitágult falú vékonybélben Vérzés általában nincs, szemben a baromfival. A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Gondos takarmányozás és vitamin- A-vitamin- ellátás mellett ritkán jelentkezik.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban találkoztak az anyaországi és hazai állatorvosok szemférges esetekkel. Idén augusztus és november között Marosvásárhelyen is több esetet regisztráltak. A férgesség az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma a kutyáknál. A leggyakoribb féregfajták — fonálféreg, galandféreg, ostorféreg, horogféreg, szívféreg — mellett a szemféreg is megjelent, ezúttal közvetlen környezetünkben is azonosítottak és kezeltek fertőzött állatokat, ezért arra kértük a Noé bárkája kipiruló férgek rendelő vezetőjét, ismertesse a jelenséget.

Amennyiben az elhullások okaként megállapítható, a baromfitenyésztésben használatos szerekkel Neophykokcin, ESB3 stb. Ionofor szereket ne használjunk a kipiruló férgek egyedi érzékenysége miatt. Amelyik tenyészetben a betegség előfordul, szükség lehet olyan takarmányok folyamatos etetésére is, amelyek preventív gyógyszert tartalmaznak. Férgek 2. Fácán és fogoly galandféreg-fertőzöttsége A galandférgek fehéres színű, lapos, szalagszerű élősködők. Testük három részből áll. A kicsi fej scolexa rövid nyak és az ebből fejlődő kipiruló férgek egymáshoz kapcsolódó, lapos ízek proglottis láncolata.

Emésztőcsövük nincs. Fejükkel a bél falához tapadnak, a testük végéből leváló ízekben található peték az ürülékkel kerülnek a külvilágra. Nagyságuk igen változatos, néhány millimétertől több centiméteres emlős fajokban több méteres is lehet.