Hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket, Paranoid tudós, paranoid tudomány?


Idegen kezek s hajók rakománya: Mit hoztok — mérget vagy borágat? Végh György fordítása Ó, gyártsatok álarcot s falat elrejtőzni: zománcfény, Szúrós szemetek, cvikkeres karmotok kéme ne lásson Becstelenítést s lázongást e gyerekszoba-arcon; Adjatok szófogó szájpecket: elzárni a pőre ellenfél Elől a nyelv szuronyát e védtelen csonk-ima mélyén, Pergő szájt s a hazugság édesdeden fújt kürtjeit szintén; Metszve az ódon vért s a tölgy acéljába egy tökfejű képét, Pajzsul remegőn fénylő agynak, vássék bele vizsla tekintet, S könnymaszatolta meddő bút, a szempillákra-szitáltat; Fátylat a belladonnán — a száraz szem így másban lesné el, Mint árulják ők hazudott panaszát hiu kárnak, Ha görbül a meztelen ajk — s a marokba takart nevetéssel.

Szabó János fordítása Befolyásolhatatlan meggyőződés, kóros következetesség: a paranoia Dr. Bánki M. Ezt a meghatározást elmebetegségek egy hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket csoportjára alkalmazzuk, melyeknek kizárólagos tünete a gondolkodás tartalmi zavara. Nincsenek hallucinációk, nincsenek érthetetlen, kusza vagy zavaros mondatfűzések, szokatlan mozgásjelenségek, autizmus vagy hasonlók. Éppen ezért különösen lényeges velük megismerkednünk. Megjelenésüket nem írjuk le, hiszen, mint mondtuk, külsejük, magatartásuk, beszédmodoruk nem különbözik az egészséges emberétől.

Paranoid tudós, paranoid tudomány?

Ez viszont édeskevés ahhoz, hogy valakit ettől még pszichotikusnak tartsunk. Amit ugyanis a beteg végül is előad, abban nincs semmi elvileg lehetetlen, semmi fizikai képtelenség. Hátha tényleg hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket áldozata? Hiszen előfordulhat valóságos bírói tévedés, valóságos igazságtalanság, sőt személyes ellenszenvtől, tudatos rosszindulattól vezérelt megnyilvánulások is tapasztalhatók az emberek között olykor.

Ismét feltesszük a kérdést: mi a közös tünet ezekben a betegekben? Két dolog: először is egy minden megfontolás, minden más gondolat felett osztatlanul uralkodó és megingathatatlan meggyőződés, amely a beteg egész személyiségét, egész életvitelét áthatja, minden megnyilvánulását a maga szolgálatába állítja, és ugyanakkor kibújik a valóság ellenőrzése alól ez a hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket.

Másodszor pedig közös minden más eddig tanult pszichotikus tünet: hallucináció, mozgászavarok, érzelmi kórosságok stb. Mivel a beteg magatartása és beszéde logikus, látszólag helyzethez illő, sőt sokszor inkább kifejezetten okosnak, talpraesettnek, tisztánlátónak tűnik, nem könnyű a téveszme felismerése! Különösen, mert a paranoiások téveszméi nem tartalmaznak hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket lehetetlent.

Sokszor fel is merül a kétely: hátha tényleg üldözik a beteget? Hátha tényleg téves volt az a bírói ítélet? Hátha tényleg ki akarják forgatni csekélyke vagyonából pénzéhes rokonai? Hiszen ilyesmi nap mint nap tényleg előfordul. Tisztázzuk hát, mitől téveszme a téveszme. A doxazma abszolút megingathatatlan, és ez egyik legfontosabb jellemzője: semmiféle hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket, semmiféle bizonyíték, a legkézzelfoghatóbb tények sem bírják rá a beteget akár a legcsekélyebb engedményekre sem kóros meggyőződéséből.

hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket fehér ürülék férgekkel

Sőt a vitatkozás, a kétségek mintha még táplálnák is a doxazmát: egyre újabb mellette szóló érvek támadnak, a téveszme terebélyesedik, épül, de mindvégig szilárd, logikus rendszert alkot. A beteg egyszerűen nem vesz tudomást a téveszméje ellen szóló érvekről, míg a mellette szólókat felnagyítja, nemegyszer emlékezetében meghamisítja, azaz a valóságot illeszti saját meggyőződéséhez és nem megfordítva.

Hajlunk arra is, hogy ezeket a meggyőződéseinket nagyon nehezen, néha csak a tények többszörös kényszerítő bizonyossága láttán adjuk fel. Hasonló jelenség kutatóknál, feltalálóknál egyik-másik elméletük körömszakadtig való védelme, hangoztatása még akkor is, amikor annak téves volta már nyilvánvaló. Ilyenkor megesik, hogy a kutató — anélkül, hogy tudatában lenne! Nem szándékos csalásról van szó!

Az ilyen kutató szent meggyőződése, hogy korrektül jár el, az adatok módosítását logikusan meg tudja indokolni. Teljesen hasonló ehhez a pletykák jól ismert mechanizmusa: a történet szájról szájra terjedve aszerint módosul, amennyiben a szóban forgó illetőről már előzőleg kialakított képet támasztja alá. Ezt a jelenséget hívjuk katatímiának: a dolgokat nem olyannak látjuk, mint amilyenek, hanem amilyennek látni akarjuk.

Minden ember eleven sajátsága ez, tudatosításához és leküzdéséhez külön energiára van szükség. Legfeljebb tudva létezéséről, meggyőződéseink megfogalmazásában óvatosabbak lehetünk. A paranoiás beteg gondolkodása szélsőségesen katatímiás.

Ő nem megismeri a világot, hanem ráismer benne a már úgyis tudott tényekre. Világa a téveszmék vonatkozásában hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket, egyszer s mindenkorra adott, melyben helyes és helytelen, igaz és hamis véglegesen eldöntött.

Sermones Compilati – Eötvös Loránd Tudományegyetem Régi Magyar Irodalomtudományi Intézet

Ebből adódik magatartásának hallatlan biztonsága, kételyektől mentes gondolkodása. Vajon mitől válik ilyenné a beteg? Vajon mi okozhatja a paranoiát? Máskor mértéken felül hiúak, gőgösek, önteltek — és leggyakrabban e két tulajdonság egyszerre van meg egy és ugyanazon emberben.

Ám ilyen személyiségű ember nagyon sok van, és közülük csak egy töredék betegszik meg valóban. A nyilvánvaló betegséget leggyakrabban pszichogén ártalom — sérelem, bosszúság, tényleges igazságtalanság, mellőzés, családi összetűzés stb. Legtöbbször olyan ártalomról van szó, amelyhez hasonló emberek százaival történik meg gyakorta, minden különösebb pszichiátriai következmény nélkül.

„Bevonszolta a kukoricásba” – A martfűi rém és a rémes igazságszolgáltatás

Ezért semmiképpen nem mondhatjuk, hogy ez meg ez az idegkimerültség, kellemetlenség, csalódás stb. Ilyen kiváltó tényező azonban nem csupán lelki megrázkódtatás lehet, hanem akár lázas fertőző betegség, akár baleset, akár terhesség, esetleg mérgezések, és nem is túl ritkán az alkohol.

Ma még egyáltalán nem ismerjük a paranoia hátterében álló agyműködészavart, a biológiai történéseket. Ennek többek között az az oka, hogy különböző országokban a paranoia mibenlétéről eltérőek a felfogások. Az USA-ban például a szkizofréniák közé sorolják, a németek inkább pszichogén személyiségzavarnak tartják. Nagy részük ugyanis soha nem kerül orvoshoz, még kevésbé pszichiátriára.

hunyadikonyv.hu - Szöveggyűjtemény

Eltérően a szkizofréniásoktól, ők pontosan úgy éreznek és viselkednek, ahogyan az gondolataikból következik: perel az igazságáért, harcol az őt ért sérelmek ellen, nyomoz hitvestársa után, ha hűtlennek véli; menekül azok elől, akikről úgy véli, üldözik; védekezik, esetenként ellentámadásba megy át — egyszóval magatartásában megmarad az összhang.

Pontosan úgy cselekszik, ahogyan az egészséges ember cselekedne olyan helyzetben, amilyenben a paranoiás önmagát érzi. Mivel a téveszmén kívül a beteg személyisége teljesen ép marad, hamar megtanulja téveszméit leplezni disszimuláció olyan helyzetekben — orvosnál —, ahol attól kell tartania, esetleg betegnek tarthatják. Hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket a leplezés sokszor kitűnően sikerül; annál is inkább, mert a téveszme maximálisan mozgósíthatja a beteg energiáit: tanulni kezd, éjszakákon át dolgozhat, bonyolult elméleteket gyárthat, szervez, rendszerez, eszméit csiszolja — ezáltal néha ténylegesen jelentős műveltségre tehet szert.

Szenvedélyes indulatai ezután határozottságot, biztos fellépést kölcsönöznek neki, ez pedig a kevésbé iskolázott, befolyásolható emberek körében könnyen vezetővé emelheti! Innen azután a hatalmi struktúra belső törvényszerűségei révén könnyen tovább emelkedhet, válhat hangadóvá, befolyásos emberré igen tekintélyes körökben is. Mivel azonban minden cselekedetét, minden megnyilvánulását továbbra is meglevő anthelmintikus profilaxis emberekben meggyőződése, téveszméje fogja irányítani, ez a felemelkedés rendkívül veszélyes lehet!

Tudjuk, hogy a történelem néhány híres vagy inkább hírhedt politikai karrierje mögött ez a betegség állott, embertömegek és kultúrértékek jóvátehetetlen pusztulását okozva. A nehéz felismerhetőség és a beteg cselekvésének a téveszme általi teljes dominanciája teszi ezt a betegséget társadalmilag valóban veszélyessé. Nem az elmeosztályon, hanem a bírósági tárgyalásokon, valamint az igazságügyi vizsgálatokban találkozunk a paranoiásokkal. Bizonygatják álláspontjukat még akkor is, ha ez számukra a legsúlyosabb következményekkel jár.

fehér ürülékféreg mit kell inni férgek receptjeiből

De hát éppen ezért betegség! Néha nem is könnyű megállapítani, hogy egy-egy ilyen közösségen belül ki is a valódi beteg, annyira egységes a fellépésük, annyira egyforma szenvedéllyel hirdetik ezt vagy azt a téveszmét. A paranoiákat régebben aszerint csoportosították, hogy mi volt a téveszme tartalma. Így megkülönböztettek perlekedő, feltaláló, származási nagyzásban szenvedő, ún.

Befolyásolhatatlan meggyőződés, kóros következetesség: a paranoia

Ma azt hisszük, önmagában a téveszme tartalma inkább a beteg személyiségéből, élettörténetéből, egyéni sorsából származik, és nem ez, hanem a téveszme léte maga jelenti a betegséget. Inkább a téveszme meglétének, kialakulásának és fennállásának formáját tekintjük a betegség szempontjából lényegesnek idegen szóval: relevánsnak.

Ennek alapján meg szoktunk különböztetni paranoid reakciókat, melyek egy adott, jól meghatározható eseményhez kapcsolódva alakulnak ki, és annak elmúltával sokszor — ha lassan és nem is teljes mértékben — meggyógyulnak, elhalványulnak, a beteg visszanyeri régi személyiségét, persze az abban meglévő hangsúlyozott paranoiditással együtt.

élő istenben egy parazita

A gyógyítás? Talán valamennyi elmebetegség közül a paranoia gyógyítása kecsegtet a legkevesebb sikerrel. A téveszmét korrigálni, a beteget meggyőződése hamis vagy értelmetlen voltáról meggyőzni teljességgel lehetetlen; ebben sem gyógyszerek, sem elektrosokk vagy más kezelési forma sem tud segíteni.

Pszichoterápiás megközelítéssel próbálkozunk: megkíséreljük elfogadtatni a beteggel, hogy eszméi győzelméhez a közvetlen harc helyett más utat kell választania. Írja le, bizonyítsa hasznos munkával, tanulással, esetleg halassza későbbre, kedvezőbb időpontra — ez sajnos csak az esetek kis részében, iskolázottabb és érettebb személyiségű betegeknél szokott beválni.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000-1530)

Máskor felhasználjuk a betegek eleve meglévő disszimulációs készségét, igyekszünk rávenni, hogy őrizze meg felismeréseit, meggyőződéseit titokként. Itt már segíthetnek a gyógyszerek is, melyek a téveszmék érzelmi feszültségét, mozgósító erejét képesek csökkenteni.

Ma már vannak olyan gyógyszereink, melyek egyáltalán nem álmosítanak, a munkaképességet nem rontják, sőt naponta, vagy akár újabban csupán hetente egy ízben kell tablettákat lenyelni. A betegek egy része hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket — bűncselekmények miatt — kényszergyógykezelt személlyé válik. Hozzátartozói olykor joggal félnek tőle, így gyakran tartós intézeti beteggé válik.

I. Latin nyelvű irodalom

Néha derűs öregkort érnek meg intézetekben felhőtlen optimizmussal, hiszen testi egészségüket nem kezdi ki a betegség.

Halálukig fennmarad betegségük megtévesztő álruhája: bármely kérdésről tökéletesen odaillően, sokszor nagyon is fegyelmezetten, hozzáértéssel beszélgetnek, magatartásuk több mint példás, külsejük mindig jól ápolt, modoruk kellemes. Néha az évek, a kor előrehaladása a beteg harci kedvét de nem téveszméjében való abszolút hitét!

Ezek a reakciók nem szükségszerűen ismétlődnek meg, néha soha nem térnek vissza az életben; ha gyakran, rendszeresen kiújulnak, szkizofréniára szoktunk hogyan gyanúsítsuk meg a férgeket.

A gyógyult paranoid betegnek semmiféle életrend-korlátozásra nincs szüksége, nincs is ilyesminek értelme.