Rossz lehelet, mintsem elpusztítani


Trencsényi Katalin: A Szfinx napjai Járvány és dráma mintsem elpusztítani Ugyanis minden ember kettős állampolgársággal születik, egyaránt polgára az egészség és a betegség birodalmának.

Trencsényi Katalin: A Szfinx napjai

Bár mindannyian szívesebben használjuk az egészség útlevelét, előbb-utóbb valamennyien rákényszerülünk, hogy ha rövid időre is, de átlépjünk a rossz lehelet királyság állampolgárának szerepébe.

Kadmos városát a »kemény dalnok«, az oroszlántestű »szárnyas csodalány« tizedelte.

iker parazita a legerősebb parazitaellenes szer

A Szfinx a Talány szörnye volt: s csak az válthatta meg tőle a várost, aki talányát meg mintsem elpusztítani fejteni. Oedipus megoldta a talányt, s jutalmul kapta a királyságot s Iokasté királynő kezét, aki az utolsó Labdakida-király özvegye volt.

Mintsem elpusztítani jött a Dögvész: a nép az esdeklést jelképező olajágakkal megjelenik a király színe előtt.

Macska – Wikipédia

Gergye Krisztián. Fotók: Dömölky Dániel A mottóban idézett színpadi instrukcióval, a dráma idejét megelőző történet rövid összefoglalásával kezdődik Szophoklész Oidipusz királya i.

rossz lehelet, mintsem elpusztítani

A legyőzött Szfinx a szakadékba veti magát, Oidipuszt pedig jutalmul Théba városának királyává teszik, és feleségül kapja az özvegy királynét, Iokasztét. Érdekes, hogy az eredeti hőstett, melyet az uralkodóját veszített és a mitologikus szörny által tizedelt város megmentője véghezvisz, nem fizikai, hanem szellemi megmérettetés. A mitológia szerint a Szfinx a találós kérdést maguktól a Múzsáktól, a művészet és a tudomány patrónusaitól, az emberi alkotást és kiteljesedést segítő istenségektől tanulta.

A talány tehát rossz lehelet tudást takar: az önismeret hiánya halálos veszedelemmel jár az ember számára.

Feddhetetlen, derék ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat.

Ezt a leckét Oidipusz másodjára is megkapja a sorstól, amikor városában pestisjárvány rossz lehelet ki. A nép éppen azért várja tőle a megoldást, hiszen közismert, hogy egyszer már megszabadította a várost egy, az emberinél hatalmasabb erő okozta vésztől.

rossz lehelet, mintsem elpusztítani

Frank M. Snowden a járványok társadalomtörténetéről szóló remek könyvében [5] a járványok okára vonatkozóan háromféle magyarázatot különböztet meg: az isteni, a démoni és a testnedvek elméletén alapuló teóriát melyet aztán később felvált egy korszerűbb tudományos férgekészítmények hüllők számára. A járványt isteni eredetűnek tekintő magyarázat a betegségre büntetésként tekint, mely valamifajta bűn elkövetéséért mérettetik az emberre.

Az orvosság tehát spirituális, metafizikai szinten keresendő: a bűn mintsem elpusztítani, megbánásával, a bűnös ök megtalálásával, számonkérésével és kiközösítésével oldható meg a gyógyulás. A járványt démoni erőknek tulajdonító magyarázat az isteni magyarázattal ellentétben nem lát a betegségben metafizikai üzenetet, rossz lehelet ártó, démonikus erők öncélú pusztításának tekinti azt.

Járvány és dráma

A járvány tehát itt a bűnbak, boszorkány stb. A tudomány Hippokratész óta az emberi szervezet megbillent egyensúlyának helyreállításával, illetve később a mikroszkóp E három nézet, figyelmeztet Snowden, nem kronologikus vagy fejlődési sorrendben követi egymást az emberiség történelmében, hanem többnyire egyszerre van jelen a különböző kultúrákban.

A válasz meg is érkezik: a járványt egy büntetlenül maradt gyilkosság okozta. Az előző uralkodó gyilkosát kell megtalálni, és megtisztítani tőle a várost: a sorsa legyen száműzetés vagy halál. mintsem elpusztítani

Oidipusz király tehát, mint Colombo hadnagy, nyomozásba fog, hogy felgöngyölítsen egy sok évvel korábbi, még a városba érkezte előtt megesett gyilkosságot. Magához hívatja a köztiszteletben álló jóst Teiresziaszthogy szakember segítségét kérje az ügyben.

A bevont nyelv és a rossz lehelet – Dr. Pécsi Gyula

A független szakértő annak rendje-módja szerint — ugyan a maga zsargonját alkalmazva, de — elmondja a kellemetlen igazságot, amit Oidipusz azonban nem akar meghallani. Első, dühös reakciója az, hogy a jós minden bizonnyal politikai vetélytársával Kreónnal szövetkezett össze, együtt találták ki ezt a konteót, hogy közös erővel megdöntsék uralmát.

Ezért egyre elszántabban ő maga akarja lefolytatni a vizsgálatot. Ahogyan a dráma a szemünk láttára kibontakozik, lassanként kiderül, hogy e különös bűntényben nyomozó és gyilkos egyazon személy. A nyomozás a király múltját tárja fel, a Labdakida család különös, tragikus sorsát.

Gnóthi szeauton! Ismerd meg önmagad! Szophoklész Oidipusz királyának az önismeret az egyik központi témája.

Kaddis a meg nem született gyermekért

A járvány leküzdése az embert önmagával való szembenézésre, nehéz és fájdalmas igazságok felismerésére készteti. A közösség gyógyulásához, a betegségtől való megtisztuláshoz az önismeret küzdelmes útja vezet. A járvány nem volt tekintettel a társadalmi különbségekre, bárkit bármikor elérhetett. Sőt, az volt a legriasztóbb a pestisben, hogy erejük teljében lévő férfiakat és nőket vitt el — méghozzá rövid idő alatt és rettenetes kínok közepette. A korabeli orvostudomány nem sokat tudott tenni a rendkívül virulens epidémia ellen.

Mintsem elpusztítani haláltánc során a társadalom különböző rétegeit szimbolizáló alakok a többnyire csontváz képében ábrázolt Halál hegedűszavát követve, egymást kézen fogva, élőláncban táncolnak a sírba: a király, a mintsem elpusztítani, a lovag, a pásztor, a szántóvető, mindenki együtt.