Kötetlen beszélgetés Bán Jánossal

Feltöltve: 2011.05.21 18:48 |

Bán Jánosról keveset hallani mostanában. A legutolsó hír szerint az idei, XXVIII. HungaroConon az A. K. I. című sci-fi novellájáért megkapta a Zsoldos Péter-díjat (sorrendben az ötödiket). Az olvasók, rajongók egy része a Nomádkirály ciklus szerzőjeként vagy a Dark Space sorozat létrehozójaként ismerhetik, nem beszélve az SF regényeiről és a Cherubion kiadó fantasy antológiáiban publikált novelláiról.
A mostani beszélgetésünknek mégis más az aktualitása. Nemrégen jelent meg a Bán Mór néven írt A Hajnalcsillag fénye című regény, mely a Hunyadi-tetralógia első kötete.
Erről a sorozatról, az ötletről és a további tervekről szeretnék beszélgetni a szerzővel, ám mielőtt előrerohannánk, térjünk vissza kicsit a kezdetekhez!
E. R. : - Mi a polgári foglalkozásod?
Bán János: - Újságíró vagyok. Még főiskolásként kezdtem lapokba írogatni, és azóta ezzel foglalkozom. Jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap főszerkesztőjeként dolgozom, valamint megyei napilapok internetes site-jainak tartalmi fejlesztésén ügyködök.
E. R. : - Többnek tűnik napi nyolc órás tevékenységnél. Hogyan tudod összeegyeztetni a hétköznapi munkád az írással?
Bán János: - Egyre nehezebben. A főszerkesztői munka nem csak egy huszonötezer példányban megjelenő napilap folyamatos felügyeletét, munkájának megszervezését jelenti, de állandó részvételt is a közélet, a megye gazdasági, politikai, kulturális életében. Ez pedig sok időt emészt fel. Viszont az írás éppen ezért jelent kikapcsolódást számomra, még akkor is, ha az ehhez szükséges kutatómunka is elképesztően sok időt vesz igénybe.
E. R. : - Mióta írsz?
Bán János: - Éppen a napokban akadt a kezembe néhány megsárgult fecni abból a „folytatásos regényből”, amit általános iskolában, kisdiákként követtünk el a padtársammal, Csendes Tomival. Valamivel le kellett kötnünk magunkat… Jobban belegondolva, tulajdonképpen első osztálytól kezdve én voltam az osztály „mesemondója”. Kiültettek a zabolázhatatlan kölykök elé, hogy meséljek nekik valamit, hátha attól elhallgatnak. Elhallgattak, és figyeltek. Én meg, miután kifogytam minden általam ismert meséből, elkezdtem kitalálni újakat. Így jutott el Szinbád a Holdra, Mátyás király meg a vadnyugatra. Elég bizarr mesék voltak...
E. R. : - Nem gondolkodtál azon, hogy esetleg folytasd a meseírást?
Bán János: - Írtam én, igaz csak egyet. Kötetben az első megjelent művem ugyanis egy mese volt, amely magyar és kelta népmesei elemek ötvözetéből született. Hihetetlen, mennyi azonosság van a világ népeinek mesekincsében. Jó lenne tudni, az ősidőkben milyen közös gyökerekből táplálkoztak és erősödtek e mesék ősei.
E. R. : - Mi volt az első publikált műved?
Bán János: - Nyolcadikosként fogadtam egy osztálytársammal, hogy a matekfüzetbe olvashatatlan macskakaparással lekörmölt sci-fi kisregényt (melyből sajnálatos módon csak két oldal készült el) én bizony be merem vinni a megyei napilaphoz. Megnyertem a fogadást, és nagy meglepetésemre nem rúgtak ki azonnal. Sőt! Elolvasták a macskakaparást, és azt kérték, hogy esetleg gépeltessem le. Annyira meglepett, hogy komolyan vesznek, hogy befejeztem, legépeltettem, és bevittem. Néhány héttel később megjelent a lapban folytatásokban. Így kezdődött…
E. R. : - Mi volt a címe? Emlékszel még rá?
Bán János: - Időzónában. Jó kis időutazásos, menekülős sztori volt, később folytattam is, sőt, könnyen lehet, hogy az Időháború címmel még egy regényt is írtam folytatásként hozzá, ha jól emlékszem. Fogalmam sincs, mi a cselekménye, ha most újraolvasnám, vadidegen szöveg lenne…
E. R. : - Műveid legnagyobb része a Cherubionnál jelent meg. Hogyan kerültél kapcsolatba a Kiadóval?
Bán János: - A Nomádkirály első kötetének kéziratát küldtem el Nemes Istvánnak. Nagyon szimpatikus volt ugyanis a Cherubion honlapján publikált írása arról, mennyit kínlódott ő az első kézirataival, mennyit házalt velük. Gondoltam, ő igazán átérzi egy kezdő szerző nehéz helyzetét. Fel is hívott nem sokkal később, azzal, hogy a kézirat még csak rendben volna, ám a műfaj nem nagyon illik a kiadó koncepciójába. Ugye ez magyar és más, kelet-európai népek mitológiáján alapuló fantasy történet volt. Mondanom sem kell, az elutasítás hatására teljesen elment a kedvem az egésztől. Jó pár hónappal (talán egy évvel?) később egyszer csak csörgött a telefon. Hüse Lali hívott, aki időnként elolvasott néhányat a Cherubionhoz befutott irdatlan mennyiségű kéziratból. Mivel adtam arra, hogy a kézirat rendezett legyen, jól nézzen ki, meg minden, megakadt rajta a szeme. Mi több, a szöveg is tetszett neki, úgyhogy ajánlotta Pistának, hogy mégiscsak foglalkozzon vele. Amikor Lali felhívott, épp valamelyik Star Wars számítógépes játék kellős közepén tartottam. Javasolta, hogy fejezzem be a több kötetes történetet, és a Cherubion kiadná. Mit mondhatnék? A játékot azóta sem tudtam befejezni…
E. R. : - Erre csak annyit mondhatok, hogy szerencsére… Egyébként szereted a számítógépes játékokat?
Bán János: - Imádom. DE továbbra is csak a Star Wars és az FPS tudja megmozgatni a fantáziámat.
E. R. : - Több írói álneved van. Mi késztetett arra, hogy bizonyos műveket más-más néven írj?
Bán János: - A Cherubionnál (és a többi kiadónál is) akkoriban az volt a módi, hogy jól hangzó, idegen nevek alatt jöttek ki a történetek. A Nomádkirálynál ezt nem lehetett megjátszani, hisz amúgy is magyar háttérrel rendelkezett a sorozat. Mivel azonban Bán János néven a cikkeimet jegyeztem, inkább a Bán Mórt választottam. Zárójelben jegyzem meg, nemrégiben egy ír ismerősöm közölte velem, hogy nagyra értékeli, hogy kelta nevet választottam. Nem akarta elhinni, hogy nem tudok róla: a Bán Mór kelta nyelven nagyon is értelmes név. Jelent valamit. Ezen a néven korábban egy egész oldalas riportot írtam a Kecskeméti Lapokba, egy idős asszonyról, aki rendszeresen meglátogatott halott férje. Amikor ez megjelent, mindenki gratulált, hogy milyen kiváló horror novella. Pedig az valódi újságcikk volt, nem kitaláció… Na, mindegy… Visszatérve a nevekre, a sci-fi írásokat a már említett okoknál fogva Kim Lancehagenként jegyeztem. Ma már feleslegesnek tartom ezt, valószínűleg maradok a Bán Mórnál. Így a kelta piac is adott lehet.
E. R. : - Érzem az iróniát a szavaidban, de mégis megkérdezem… hogyan viszonyulsz a kelta irodalomhoz és történelemhez? Szándékozol-e a későbbiekben mélyrehatóan foglalkozni vele?
Bán János: - Van egy régóta tervezett projekt, amihez tétova háttérkutatásokat végeztem kelta témában. Egyszer talán elkészül az is.
E. R. : - Az olvasók egyaránt kedvelik a tudományos-fantasztikus és a fantasy témájú műveidet is. Látványosabb sikereket az előbbi műfajban értél el, gondolok itt az idén ötödik alkalommal neked ítélt Zsoldos-díjra, de sok rajongója van a Kárpáthia sorozatnak is. Neked melyik a kedvenced? Van-e egyáltalán?
Bán János: - Mindig az a kedvencem, amit éppen írok. Nagyon szerettem írni a Kárpáthiát, de van, amikor csak sci-fihez érzek kedvet. Persze akadnak az átlagosnál is „kedvesebb művek”. Van például egy kisregény, ami még nem jelent meg, és Kornya Zsolt Vér városa világában játszódik, Saint Sangue-ben. Német Tigris-páncélosok tévednek ide a II. Világháborúban, a szövetségesek Dél-Franciaországi partraszállása után. Ezt a sztorit nagyon jó volt írni, gyakran eszembe jut, hogy hasonlókat milyen szívesen találnék még ki. Az idei Zsoldos-díjas A. K. I. című novellát például Irakban kezdtem el írni, a zárt katonai zónában szerzett friss élmények hatására. Persze minden műfaj másért szép. A történelmi regényhez elképesztő mennyiségű forrásanyagot kell átnézni, összegyűjteni, rendszerezni. Ennek is megvan a maga szépsége.
E. R. : - Több olvasó véleménye alapján a legkedveltebb regény a Jég és Vér. Neked melyik a kedvenced? Vagy inkább úgy kérdezem, melyiket szeretted írni a legjobban?
Bán János: - Azt hiszem, az Isten hajóit és a Hunyadit. Meg persze a Kárpáthia-történeteket. És a Dark Space-t. Meg a többit…
E. R. : - Szándékozol folytatni a Kárpáthia sorozatot a jövőben?
Bán János: - Mindenképpen. Az eltelt évek alatt körvonalazódott egy trilógia a fejemben, ami a Nomádkirály-sorozatot követné. Hogy mikor jutok oda, hogy megírjam, azt egyelőre nem tudom.
E. R. : - A Dark Space sorozatnak nagy létszámú rajongó tábora volt. Miért nem hallunk ezekről a művekről semmit mostanában? Mi a terved vele?
Bán János: - Azért van csend Dark Space-ügyben, mert a sorozat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a kiadó kategorikusan elzárkózott újabb Dark Space könyvek megjelentetésétől. Időközben azonban született néhány regény, melyeket azért nagyon jó lenne kihozni. Nemes Istvánnal gyakran beszélünk erről, és úgy tudom, nem kizárt, hogy a Cherubion sci-fi antológiáiban megjelenhetnének. Többek között Bihari Petinek, Kyra Potternek is készen áll a Dark Space könyve, és persze személy szerint boldog lennék, ha Szabó Sanyi (A. Taylor Crabe) Dominium c. regényének folytatása/befejezése is napvilágot láthatna egyszer. Ami engem illet, én bizonyosan írok még Dark Space könyveket, és ha lesz kiadó, akit érdekel, akkor megjelennek. Ha nem, akkor maradnak az asztalfiókban.
E. R. : - Ha jól értem, akkor elvileg bárki írhat ebbe a sorozatba, aki átveszi a világ sajátosságait, és természetesen hozza a megfelelő minőséget?
Bán János: - Igen, ezt szerettük volna kezdettől fogva. Ez egyrészt erősíti a koncepciót, másrészt – el kell ismerni -, gyengíti, hisz voltaképpen mindenki másképp fogja meg az adott világ hangulatát. Nagyon sajnálom, hogy egyelőre kilátástalan a sorozat folytatása. De mint mondtam, én biztosan folytatni fogom. Vannak ugyanis bizonyos történetek, vannak bizonyos világok, amelyet nem azért kreál az ember, hogy mindenképpen megjelenjen nyomtatásban. Számomra ez az első perctől kezdve szórakozás, kikapcsolódás. Márpedig amíg engem érdekel a Dark Space világa, vagy a Gothic Space sötét jövőképe, addig biztosan lesz újabb és újabb könyv, novella ezekben a világokban. Ezért engedhetem meg magamnak, hogy Az Isten hajói folytatását akkor adjam ki a kezemből, amikor már érzem, hogy ennél jobbat nem tudok letenni az asztalra. A kiadó különben sem szándékozik kiadni, akkor meg nem ráér?
E. R. : - Némelyik író zenét hallgat írás közben, másoknak csendre van szükségük. Egyesek csokit vagy mogyorót rágcsálnak közben, de olyan is akad, aki jó néhány doboz sört elfogyaszt. Te hogyan írsz?
Bán János: - Újabban egyre inkább a csendet szeretem.
E. R. : - Semmi black metal vagy instrumentális zene?
Bán János: - Amikor mégis zenét hallgatok íráshoz, akkor hangulattól függően elég széles a választék: Chopintől a Guns’n Rosesig, a filmzenéktől az arab népzenéig.
E. R. : - Ki a kedvenc íród?
Bán János: - Sokan vannak. Tolsztoj és Tolkien. Tudtad, hogy mindketten német származásúak voltak? Aztán persze Bradbury, King, Jókai. Meg még iszonyat sokan.
E. R. : - Mi a véleményed arról, hogy manapság a híres klasszikusokat zanzásított vagy tömörített formában újra írják? Gondolok itt éppen Jókai, Madách vagy Gárdonyi műveire.
Bán János: - Kicsit képmutatónak tartom sokak felháborodását, még akkor is, ha magam is szentnek tartom Gárdonyi és Jókai szövegeit. A világon mindenütt bevett gyakorlat, hogy a fiatalok számára könnyen emészthetőbbé teszik a klasszikus műveket. A szakdolgozatomat anno abból írtam, hogy jó lenne a klasszikus műveket, történelmi ismereteket képregény formában is elérhetővé tenni a diákok számára. Még mindig jobb, ha egy kölök legalább azt tudja, miről szól az Aranyember, mintha még annyit sem tudna. Persze a zanzásítás veszélye az, hogy így kevesebben veszik majd a fáradtságot, hogy az eredeti szöveggel ismerkedjenek meg. Ez is igaz.
E. R. : - Mi inspirált arra, hogy a Hunyadiakról írj regényt? Honnan jött az ötlet?
Bán János: - Az újságírás tizenöt éve a mindenkori jelennel való foglalkozást jelenti számomra. A sci-fi a jövő kérdéseit boncolgatja. De legalább ennyire érdekelt a múlt is. A Hunyadiakról nagyon régóta terveztem írni, csak nem tudtam, hogyan fogjak hozzá. Már gimisként készítettem egy képregény-sztorit Hunyadi és Dracula harcáról, „Az utolsó keresztes hadjárat” címmel - ez majdnem nyert is a Füles pályázatán réges-régen. Aztán máshonnan fogtam hozzá: leginkább ugyanis Corvin János herceg sorsa érdekelt. Ő Mátyás király törvénytelen fia volt, ő örökölte volna a magyar trónt. De Corvinba sajnos nem sok szorult atyja karizmatikus személyiségéből, noha végtelenül egyenes, bátor fiatalember volt. Nagyon érdekes karakternek találtam, főképp, mert szinte semmit sem tudunk róla. Meg a gyermekeiről. Hallottál valaha Hunyadi Kristófról? Hunyadi Erzsébetről? Ugye nem? Szóval, ahogy gyűlt az anyag a Corvin János hercegről szóló könyvemhez, rájöttem, hogy nem tudom kifejteni a kort, a környezetet, a karaktereket anélkül, hogy ne ismertessem meg az olvasóval Mátyás király korát is, mint közvetlen előzményt. Úgyhogy kiterjesztettem a tervezett könyv időintervallumát. Ahogy azonban gyűlt az anyag Mátyás koráról, rájöttem, hogy nem tudom kifejteni a kort, a környezetet, a karaktereket anélkül, hogy ne ismertessem meg az olvasóval apjának, Hunyadi Jánosnak a történetét is. Nem maradt más választás, a Hunyadi család teljes történetét felvonultató, monumentális regénysorozatot írni. Nem mindig az egyszerű megoldásokat választom.
E. R. : - A könyvajánlóban Hunyadi tetralógiáról szóltunk. A teljes sorozat készen van, összefüggő egészet alkot vagy egyenként külön-külön történet?
Bán János: - A négy kötet egy történet, melynek középpontjában Hunyadi János alakja áll. Ez a négy könyv az ő históriája. Ha készen lesz, újabb négy kötetet tervezek Mátyás királyról, és kettőt Corvin János hercegről. Ez tíz könyv, amely Magyarország fénykorát mutatja be, nagyon sok szereplővel, rengeteg helyszínnel. Előrebocsátom, hogy nem ifjúsági regényekről van szó (bár a mai ifjúsági könyvek némelyike alapján talán mégis). Hunyadi János és Mátyás király kora ugyanis nem csak a népmesék és mondák szívmelengető kora, de egyben a féktelen erőszak, a legvéresebb háborúk kora is. A most megjelent első kötetet olvasva ez meglepett néhány olvasót, akik még nem ismerték a stílusomat. Volt, aki néhány részletet kétségbe vont, mondván látszik, hogy fantasy író írta őket. Ki kellett őket ábrándítanom, hogy éppen ezek a részletek a legvalóságosabbak.
E. R. : - Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok!

(2008-11-29 Karcolat.hu)
 



1.

Hunyadi
A hajnalcsillag fénye

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak...


2.

Hunyadi
Az üstökös lángja

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban...


3.

Hunyadi
A csillagösvény hídja

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval...


4.

Hunyadi
A hadak villáma

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval...


5.

Hunyadi
A mennydörgés kapuja

Bán Mór nagyívű történelmi regényciklusának ötödik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Habsburg Albert király halálát követő kettős királyválasztás széthúzástól terhes éveiben. Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...
© 2011 Hunyadikonyv.hu | All Rights Reserved