Az elégedett olvasó a legjobb reklám Bán Mór A kecskeméti regényíró Hunyadi-sorozata az eladási toplisták élén

Feltöltve: 2011.05.21 18:49 |

- Meglepte az új kötet sikere? Vagy számított rá, hogy a negyedik rész megjelenését ilyen jelentõs olvasótábor várja? - kérdeztük Bán Jánostól.
- Meglepett, persze, hiszen ahogy az elsõ három kötet, úgy a negyedik is csendben, reklámok nélkül jelent meg. Úgy tûnik, hogy a Hunyadi-könyveknek az olvasók a legfõbb marketingesei. Sokan azért olvasták el, mert barátaik, ismerõseik ajánlották nekik. Ennél pedig nincs jobb reklám. Az olvasók lelkesedésének köszönhetõ, hogy híre ment a sorozatnak, és a korábbi köteteket félévente, évente újra kell nyomni.

- A hadak villáma 1438 nyarától 1440 végéig követi nyomon Hunyadi életét. Ilyen léptekben haladva mekkora lesz a teljes regényfolyam?
- A teljes sorozat nyolc kötetbõl áll. Most járunk a történet közepén, azokban a meghatározó években, amikor kiderül, hogyan lesz az "egyszerû" katonából az ország sorsáért felelõsséget vállaló kormányzó.

- A naturális csatajenetek és az erotikus jelenetek a negyedik kötetben is fontos szerepet játszanak. Nem enged azoknak a kritikáknak, amelyek kifogásolják ezeket? 
- Az volt a célom, hogy a sorozat hûen tükrözze a valódi középkori életet. A nyolc kötet szándékaim szerint olyan tablót fest a középkori Magyarországról, amelyet leginkább Robert Merle Francia históriájához tudnék hasonlítani. Egyszerre történelmi kalandregény, életrajzi sorozat és családregény, amely valós történelmi eseményekre és személyiségekre alapozva bemutatja a béke és a háború mindennapjait, az emberek életmódját, szokásait. Azt szeretném, ha az olvasó úgy érezhetné, maga is részese az eseményeknek. Mintha maga is ott lenne Visegrádon, a palota folyosóján, amikor elosonnak mellette a koronatolvajok, mintha ott lenne a csatamezõk véres forgatagában, vagy a királyi udvarok báltermeiben. Fontos, hogy a történelem lapjairól ismert figurák az olvasó személyes ismerõseivé váljanak. Ha a közönség érdeklõdése kitart, a Mátyás korát feldolgozó kötetekkel a teljes magyar középkort bemutató, epikus regényfolyammá egészülhet ki a sorozat.

- A korábbi kötetek egyik tanulsága, hogy a magyar történelem eseményei idõnként a legmerészebb írói fantáziát is túlszárnyalják. A Hadak Villámában vannak olyan történetek, amelyekre kutatásai során bukkant rá, és önt is meglepték, hogy valós eseményekrõl van szó?
- Millió apró részletre bukkanok, amit elképesztõen érdekesnek találok. A korona elrablásának története például lenyûgözött: szerencsére a tolvajok egyike, Kottannerné, a királynõ komornája megírta visszaemlékezéseit. A maga nemében krimiszerûen feszült jelenetek beépültek a negyedik kötetbe. Igaz, az biztosan sokakat meglep majd, hogy a regény szerint ki volt a korona valódi tolvaja, akit Kottannerné sem mert megnevezni. Ismét felbukkan a Drakulaként ismert Vlad Dracul, akit román történészek elõszeretettel állítanak be keresztény hõsként. A Hunyadi negyedik kötetében a valóságnak megfelelõen, a törökök oldalán, a keresztények ellen harcoló alakként jelenik meg.

- Filmszerûen részletes leírásokat olvashatunk a fontosabb események helyszíneirõl. Mennyi ebbõl az írói fantázia?
- Ritkán van rá szükség, mert a valóság elég fantasztikus önmagában. A helyszínek egy részének, Visegrádnak, Budának a megírásához sok korabeli leírást használtam. Az aldunai várrendszer esetében oyan szakértõk is segítettek, akik évtizedek óta foglalkoznak többek között Nándorfehérvár, vagy Visegrád részletes feltérképezésével. Magyar és szerb szakemberek számítógépes technikával rekonstruálták ezeket a helyszíneket.

- A kiemelt filmtervek között két Hunyadi-forgatókönyvrõl is hallani lehetett az utóbbi idõben. Van kapcsolat a forgatókönyvek az ön regénysorozata között?
- Az egyik Hunyadi-forgatókönyv a regényciklusom alapján készült, sõt, ennek társszerzõje is vagyok. A történelmi kalandfilm drága mûfaj, reálisan végiggondolva, kicsi az esély arra, hogy sikerül külföldi és hazai tõkébõl összegyûjteni a megvalósításhoz szükséges pénzt. Pedig meggyõzõdésem, hogy nagy szükség lenne rá.


(Megjelent: Petõfi Népe, 2010. 11. 09.)
 



1.

Hunyadi
A hajnalcsillag fénye

Bán Mór nem kisebb célt tûzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsõségben és tragédiákban egyaránt bõvelkedõ korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elõl menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak...


2.

Hunyadi
Az üstökös lángja

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti elõre, Hunyadi János uralkodója kíséretében elõbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétõl, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban...


3.

Hunyadi
A csillagösvény hídja

Zsigmond király halála után a gyengekezû Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval...


4.

Hunyadi
A hadak villáma

Zsigmond király halála után a gyengekezû Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval...


5.

Hunyadi
A mennydörgés kapuja

Bán Mór nagyívû történelmi regényciklusának ötödik kötete a magyar történelem talán legdicsõbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Habsburg Albert király halálát követõ kettõs királyválasztás széthúzástól terhes éveiben. Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követõen vészterhes idõk köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid idõn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemõt, és a tizenhat esztendõs lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar fõurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zûrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentõ sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erõd megsegítésére...
© 2011 Hunyadikonyv.hu | All Rights Reserved