Bárány milyen paraziták. Kistermetű juh nagy haszonnal: a babydoll southdown fajta

Szerkesztőség A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek.

Bárány milyen paraziták a megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést, de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az állatok életteljesítményét. A legtöbb belső élősködő a szarvasmarha- juh- és kecskeállományokra egyaránt veszélyt jelent, de vannak úgynevezett fajspecifikus paraziták, melyek csak egy fajban okoznak betegséget, termeléscsökkenést.

Juh betegségek A szervezetet károsító külső vagy belső tényező k hatására alakulnak ki, amelyek lehetnek fertőző és nem fertőző eredetűek. A fertőző kórokok lehetnek vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A nem fertőző kórokok igen változatosak hibás takarmányozás, mérgezések, me-chanikai fizikai és kémiai ártalmak, stb. Fertőző betegségek Vírusos betegségek: Leggyakrabban előforduló vírusos juhbetegségek a következők: Bárányok vírusos tüdő- és bélgyulladása: Adeno, rota, reo és parainfluenza vírusok okozzák.

Paraziták a legelőn A laposférgek törzsébe tartozó legismertebb bárány milyen paraziták nagy gazdasági károkat okozó belső parazita a közönséges májmétely. Legnagyobb kockázatot bárány milyen paraziták tavaszi legelőre hajtáskor, illetve az egész évben nedves, vizenyős területeken okozza, hiszen életciklusa nedvességhez kötött. Az epehólyag érrendszeréből ürülő és a bélsárral a szabadba jutó peték egy úgynevezett köztigazda csigában májmétely csiga fejlődnek tovább lárvaállapotig.

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész

A lárvák legelés közben jutnak a kérődzők szervezetébe, majd a vékonybél falát átfúrva kerülnek a májba, és annak szöveteit roncsolva bevérzéseket okoznak. Erős fertőzés esetén a májszövetek károsodása a nyár végére olyan mértékű is lehet, hogy az egy heveny lefolyású betegséget követően az állatok elhullásához vezet.

Gyengébben fertőzött területeken idült megbetegedések alakulnak ki, melyek az állatok étvágytalanságát, kondíciójuk és termelésük csökkenését okozza.

A májmételyhez hasonló körülmények között fejlődő bendőmétely heveny hasmenést, ödémák kialakulását, vérszegénységet okoz, és gyakran vezet az állatok elhullásához. A lándzsásmétely az előzőekkel ellentétben a nyár folyamán, száraz legelőkön jut az állatok szervezetébe.

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A kergekór vagy kergeség görög eredetű tudományos nevén coenurosis főként a fiatal juhokszórványosan egyéb kérődző állatok paraziták által előidézett központi idegrendszeri betegsége.

Kártétele gyengébb kondíciójú állatoknál jelentkezik további kondícióvesztés formájában. Szintén a laposférgek törzsébe tartozó galandférgek fejlődésében a talajon élő páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét.

Elfogyasztásukkal a szervezetbe kerülnek a galandférgek lárvái, melyek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges állapotot. A fertőzés főleg fiatal állatoknál okoz hasmenést, testsúlycsökkenést, időnként elhullást.

Gyomor- és bélférgesség, Galandférgesség, Kergekór, Májmételykór, Lándzsásmétely-kór

Az emberre is veszélyes háromtagú galandféreg a májban és a tüdőben okoz cisztás elváltozásokat. Hengeresférgek által okozott tünetegyüttes a gyomor-bélférgesség, melynek kialakulása a paraziták köztigazda nélküli, közvetlenül a szervezetben történő fejlődésével zajlik.

A petéket az anyaállatok tavasszal nagy mennyiségben ürítik, ezekből a legeltetési szezon második felére augusztus-szeptember alakulnak ki a fertőző lárvák. Legjellemzőbb tünetei a hasmenés, étvágytalanság, kondícióromlás, erősebb fertőzés esetén az anyaállatok tejtermelésének csökkenése.

A tüdő- és légcsőférgesség magas lázzal, köhögéssel, légszomjjal járó megbetegedés, melynek következménye a tüdőszövetben kialakuló baktériumos fertőzés. Az akár cm hosszúságúra is megnövő orsóféreg szájon át peték elfogyasztása történő fertőződés mellett akár bárány milyen paraziták az anyaméhben, vagy a szoptatás folyamán az anyatejjel is be tud kerülni az állatok szervezetébe.

A lárvák az izmokban, tőgyszövetben hosszú időn keresztül nyugalmi állapotban lehetnek, így jelenlétüket is nagyon nehéz kimutatni. A magzatkorban fertőzött borjak vékonybelében már születéskor megtalálhatók az orsóférgek. A kifejlett férgek étvágytalanságot, a fejlődési erély csökkenését, bélgyulladást, bűzös hasmenést okoznak.

Ezek is érdekelhetnek

Védekezés, megelőzés A védekezés legfontosabb része, hogy tavasszal ne kerüljön fertőzött, kezeletlen állat a legelőre! A bélsár laboratóriumi vizsgálatával kimutatható a fertőzés mértéke, illetve a szervezetben jelenlévő paraziták fajtája. Ezek ellen a legelőre történő kihajtást megelőzően minden esetben gyógyszeres kezelés szükséges.

Fontos a legelőszakaszok pihentetése, váltása is. Az újrafertőződés megakadályozásában hatékony segítséget tudnak nyújtani a különböző növényi illóolajok, melyek megakadályozzák a paraziták fejlődését.

A növényi illóolajok gátolják a paraziták szaporodásbiológiai folyamatait, csökkentik a lerakott és ürített peték mennyiségét Alawa et. Kürthy-Molnár Zoltán.

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót.