A darázsokon élő paraziták

A káposztabolha nevű bogárfaj neve sokak számára talán ismeretlen, amit viszont mindenképp érdemes tudni róla, hogy bár egészen aprócska, társaival összeverődve hatalmas károkat okoz a földeken. A bolha elnevezést ugráló természete miatt kapta, a darázsokon élő paraziták a levélbogarak közé soroljuk. A káposztabolha ráadásul nemcsak esztétikailag roncsolja a növényeket azáltal, hogy szinte teljesen szétrágja leveleiket, de előidézheti kiszáradásukat, elpusztíthatja a fiatal hajtásokat, ráadásul számos növénybetegséget terjeszt.

Zseniális és nem teljesen értett kertésztechnikával küzdenek a méhek a klímaváltozás hatásai ellen A poszméhek a klímaváltozás miatt egyre inkább olyankor repülnek ki a téli fagyok után a kaptárból, amikor a virágok még nem nyíltak ki.

1. Keltetőrobot-katicák

Megoldották a dolgot, és mi nem teljesen értjük, hogy miként. Véletlenül jött megoldás Angol kutatók épp a káposztabolhák egyik csoportját, a Psylliodes chrysocephalat vizsgálták, amikor véletlenül ráleltek a vegyszermentes rovarirtás kulcsfigurájára, egy élősködő darázsra.

A felfedezés érdekessége, hogy bár a kísérleti alanyok laboratóriumban nevelt növények és káposztabolhák voltak, a darazsak valahogy így is felbukkantak. Némi extra kutatómunka után persze kiderült, hogy a parazita darazsak már alighanem begyűjtésük előtt megfertőzték a káposztabolhákat.

Rovarokban élő paraziták, Kullancscsípés, lyme-kór

A megfigyelt káposztabolha-populáció a darazsak hatására ugyan nem pusztult el, ellenben összeomlott, így pedig már nem tudtak kárt tenni az ültetvényben. Ez pedig a vegyszermentes rovarirtás szempontjából hatalmas előrelépés a jövőre nézve.

Így dolgozik a parazita darázs Mivel az élőlény mérete is egészen apró, így könnyen a káposztabolhába rakhatja petéit, amelyek fejlődésük során elpusztítják a káposztabogarat. A a darázsokon élő paraziták, tudományos nevén Microtonus brassicae faját a kutatók a darázsokon élő paraziták genetikai elemzéssel tudták meghatározni, mivel egy as leírást leszámítva semmilyen információ nem készült még róla.

A jelenlegi vizsgálatok azonban lehetővé tették részletes megfigyelését, illetve leírását, melyet az Entomologia Experimentalis et Applicata szakfolyóiratban publikáltak. A szakértők időközben arra is felfigyeltek, miként ültetik bele a nőstény darazsak petéiket a káposztabolhákba, valamint, hogy a paraziták képesek a szűznemzésre.

Domokos Kata Egy hernyó, amely saját testével táplálta a benne élősködő, testnedvein hízó darázslárvákat, azok kikelte után valóságos zombivá válik: utolsó erejével is a már testén kívül cseperedő, bebábozódott darazsak életét védi. Az élősködő és gazdaállatának viszonya intim kapcsolat.

Már a káposztabolha lárvája is hatalmas károkat okoz a földeken. A mintegy két és fél milliméteres lárvák a káposztabolha szervezetében fejlődtek ki, miközben a bogár még élt, majd a testén kívül bebábozódtak. A darázs peterakásától számítva a bábból való kikeléséig átlag negyvenhárom és fél nap telt el.

• Minden embernek vannak férgei
• Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e.
• Egy parazita darázs segítheti a vegyszermentes rovarirtást | National Geographic

Az említett káposztabolhafaj egyébként főként az olajáért termesztett őszi káposztarepcét pusztítja, ám az irtásukhoz használt neonikotinoidok betiltása óta nem sikerült megfelelő védekezőszert találni ellenük. A parazita darazsak azonban úgy tűnik kiválthatják a káros hatása miatt betiltott rovarirtót,  azok ráadásul két egymástól független helyen is felbukkantak, ezért a kutatók szerint nagy számban előfordulhatnak a természetben.

Bár bizonyos értelemben így akadályozták a kutatást, de nyilvánvalóan nagyon szerencsés vagyunk, hogy ez kiderült" - mondja Dr. Hozzátette: a jövőben minden bizonnyal nagy hasznukat veszik majd a darazsaknak, a neonikotinoidok betiltása óta ugyanis óriási mértékben nőtt a káposztabolhák száma.

Szerfüggővé válhatnak a méhek? A vegyszerek a mezőgazdasági termelés velejárói, és bár kétségkívül fontos szerepük van a vegyszermentes, bio termesztésnek is, egyelőre azok még nem elég fejlettek a Föld komplett lakosságának ellátásához.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség a vegyszerek szabályozására, hiszen azok hosszútávon több kárt okoznak mint hasznot. A neonikotinoid típusú rovarölő szerek az utóbbi években a kutatók munkájának célkeresztjében álltak; a többnyire a csírázó mag kártevői ellen alkalmazott vegyületek kémiai felépítése a dohányban megtalálható, nikotinhoz hasonlít.

Hozzászólások

Részben ezért terjedtek el a kilencvenes évek második felében, mert a korábban alkalmazott rovarölő szerekhez képest jóval kevésbé voltak veszélyesek az élővilágra nézve.

A fordulat ban jött, amikor a világszerte elképesztő mértékű kaptárpusztulások után a méhészeknek és a tudósoknak egyaránt át kellett gondolniuk eddigi módszereiket. A nőstény parazita darazsak beültetik petéiket a káposztabolhákba. Az elmúlt tíz-tizenkét évben lefuttatott vizsgálatok ugyanis egymástól függetlenül kimutatták, hogy a neonikotinoid típusú vegyületek nemcsak a kártevőkre, de a hasznos méhekre és poszméhekre szintén komoly veszélyt jelentenek.

Bélférgek zárták el a 4 éves kislány beleit

Az Európai Unió ezért ban részlegesen, majd ban szinte teljesen betiltotta alkalmazásukat. A figyelmeztetések ellenére azonban a világ más részein, különösen Észak-Amerikában a vegyipari óriáscégek lobbierejének köszönhetően a mai napig használják a környezetpusztító anyagot.

Zombit találtak az állatvilágban

A neonikotinoid közvetlenül ugyan nem halálos, ám megzavarhatja a méhek tájékozódó képességét, valamint csökkentheti a királynő termékenységét, így végső soron teljes kolóniák pusztulását okozhatja. A Science magazinban pedig ben jelent meg kutatás a témával kapcsolatban, minekutána a vegyipari óriások legfőbb érve az volt a neonikotinoid alkalmazása mellett, hogy nincs egyértelmű bizonyíték, amely a gyakorlatban, szántóföldi körülmények között is megerősítette volna annak káros hatásait.

A londoni Imperial College és a Queen Mary University kutatói a Science cikkén felbuzdulva megvizsgálták, milyen hatással vannak a veszélyes vegyületek a beporzást végző rovarokra. Mint kiderült, elképzeléseikhez képest jóval nagyobb az esélye annak, hogy rovarölő szerrel szennyezett táplálék kerül a kolóniába; kísérletük során eltérő mennyiségű neonikotinoiddal szennyezett cukoroldatot adtak a méheknek egymás mellé helyezett tálkákból.

Zombit találtak az állatvilágban

Az élőlények eleinte teljesen véletlenszerűen választottak a felkínált táplálékból, ám ez hamarosan megváltozott. A magas dózisú vegyszert tartalmazó cukoroldatot fogyasztó méhek egyre gyakrabban tértek vissza a számukra veszélyes tálkákhoz, sőt az edények átrendezése sem hozott változást. Vagyis a poszméhek nemcsak szívesebben fogyasztották, de keresték és fel is ismerték a vegyszeres eledelt.

• Horror a valóságban: 5 igazi testrabló | hu
• Candida spp kenet férfiakban
• Féregfertőzés hőmérséklete
• Paraziták eper leveleken
• OTSZ Online - A paraziták parazitái
• National Geographic Magyarország Vegyszerek használata nélkül nyújthat segítséget a mezőgazdaságban egy darázsfaj, mely a káposztafélék egy súlyos kártevőjének létszámát szabályozza.
• Egy parazita jelentheti a kulcsot a vegyszermentes rovarirtás fejlődésében - Rakéta

Ez leginkább azért aggasztó, mert a kutatók egyelőre nem tudják a jelenség pontos okait, arról nem beszélve, hogy a természetben előfordulhat, hogy a méhek szívesebben beporozzák a vegyszerrel kezelt növényeket, ezáltal egyre több méreganyagot juttatnak saját szervezetükbe, valamint az egész kolóniába.